车讯:涉及40万辆 奥托立夫安全带/气囊存隐患
A b?r a valódi sz?vetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító sz?vet, egyben a legnagyobb méret? szervük. Legfontosabb funkciója a szervezet küls? behatásoktól való védelme. A feln?tt ember b?rének felülete átlagosan 1,5 - 1,8 m2, t?mege kb. 10 kg (a testt?meg 10-12%-a).[1] A b?r felszíne, szerkezete, valamint a teljes illetve az egyes rétegeinek vastagsága testtájanként változó.[2][3]
A gerinceseknél (Vertebrata) a b?r három rétegb?l áll:
- A felhám (epidermis) feladata a b?r legfels? véd? rétegének fenntartása és a pusztuló szaruréteg folyamatos megújítása.
- Az irha (dermis) szerepe a b?r rugalmasságának és tartósságának biztosítása.
- A b?ralja (hypodermis, subcutis) feladata az energiaraktározás, h?szigetelés és a nagyobb fizikai hatások tompítása.
Szerkezete
[szerkesztés]Az emberi b?r a szervezetünk els? védelmi vonala. Három réteg építi fel: a felhám, az irha, és a b?ralja.[4]
Felhám
[szerkesztés]
A b?r hámja t?bbréteg? elszarusodó laphám, melynek rétegei az alapréteg (stratum basale vagy germinativum), a soksz?glet? sejtek rétege (stratum polygonale vagy spinosum), a szemcsés réteg (stratum granulosum), a fényl? réteg (stratum lucidum) és a szaruréteg (stratum corneum). Az alapréteg sejtjei állandó osztódással termelik az újabb és újabb sejteket, melyek kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek a hám alatt található ereket tartalmazó, tápláló irharétegt?l , ami differenciálódásuk mellett lassú pusztulásukhoz vezet. E folyamat k?zben ellaposodnak, és a védelmet biztosító szaru el?anyag (keratohyalin) halmozódik fel bennük, majd elhalva szaruréteget képeznek, végül pedig lekopnak.A hám vastagsága a kül?nb?z? mechanikai terhelésnek kitett b?rterületeken er?sen változó: a legvastagabb a tenyéren, talpon, ujjakon (vastag b?r), a t?bbi területen lényegesen vékonyabb, és az elszarusodás mértéke is kisebb (vékony b?r). Az alapréteg hámsejtjei állandóan osztódnak, a képz?d? sejtek a felszín felé terjednek, ellaposodnak, végül leválnak. A hámban a b?r színét meghatározó pigmentszemcsék (melanin) vannak, amelyek védik a b?rt a káros sugárzásoktól. Ezeket a festéksejtek (melanociták) termelik. A hám sejtsorai k?z?tt szabad idegvégz?dések találhatóak.
Irha
[szerkesztés]Az irha (dermis) laza rostos k?t?sz?vet, kollagén és rugalmas rostokból és k?t?sz?veti sejtekb?l áll. Két rétege van a hám alapjába keszty?ujjszer?en benyúló finom rostos, szem?lcs?s rétegb?l (stratum papillare), és egy mélyebb durvább rostozatú hálózatos rétegb?l (stratum reticulare) áll. A stratum papillaréban találhatók a hámot tápláló erek, valamint a h?-, fájdalom-, nyomás- és tapintás ingereit felfogni képes receptorok t?bbsége. A papilláris réteg sajátos rendezettsége a felel?s az ujjakon, a tenyéren és talpon lév?, egyénekre jellemz? b?rlécrajzolatért is.
B?ralja
[szerkesztés]A b?ralja (hypodermis/subcutis) a b?r legmélyebb rétege, zsíros k?t?sz?vet alkotja. Fejlettsége testtájanként változó, eloszlásában jellemz? eltérések vannak a férfi és n?i test k?z?tt.
B?rfüggelékek
[szerkesztés]A sz?r
[szerkesztés]A kültakaró kül?nb?z? területein, az irhában sz?rtüsz?ket találunk. A b?rb?l kiemelked?, elszarusodó hámsejtekb?l felépül? sz?rszálat az erekkel k?rülvett sz?rtüsz?/hajhagyma képezi. A sz?rszálak anyaga els?sorban egy fehérje, a keratin. A sz?rtüsz?k felszínk?zeli részébe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik, fényezik a sz?rszálakat. A sz?rtüsz?h?z simaizmok sz?rszálfeszít? izom kapcsolódnak. Ezek a sz?rmerevít? izmok képesek a b?r felszínér?l megemelni a sz?rt (lúdb?r?sség).
A k?r?m
[szerkesztés]Az ujjakon a hám fels? rétege képezi a k?rm?t, ami a k?r?mágy hámsejtjeib?l kialakuló lapos szaruképz?dmény és egész életünk?n át n?vekszik.
A b?r mirigyei
[szerkesztés]Ide tartoznak a faggyúmirigyek, a verejtékmirigyek, az apokrin (illat) mirigyek, és az eml?mirigy. A b?r mirigyei f?leg a b?r védelmét, és részben a h?szabályozást szolgálják. Az eml?mirigynek n?knél kül?nleges funkciója a tej termelése a laktációs periódusban.
A b?r érz? végkészülékei
[szerkesztés]A b?r nagyon fontos érzékszerv. A benne lev? nagyszámú és kül?nb?z? típusú idegvégz?dés a k?rnyezet tárgyairól nem csupán a tapintás-, a h?- és fájdalomérzést továbbítja, hanem más és más típusú receptorok együttes m?k?dése révén és a b?r alatti k?t?sz?vet, valamint az ízületek és az izmok mély-érz? receptorai útján a tapintott tárgyak min?ségér?l (fém, fa), nedves vagy száraz voltáról stb. is tájékoztat.[5]
A b?r érz? receptorai
[szerkesztés]- Testsz?r?k
A sz?rtüsz?t k?rülvev? idegvégz?dések az emel? hatás miatt a legkifinomultabb tapintásra (légmozgásra) is érzékenyek. 3-5° sz?gelhajlás ingerületet eredményez
- Vater-Pacini-test
A b?r alatti zsírsz?vetekben helyezkedik el, nyomásérzékeny, vibrációérzékel?. Gyorsan adaptálódik, érzékelési területe 10 mm, vibrációs válasza: 64–400 Hz. Ezek a testecskék a b?raljában, az izmokban és ízületekben helyezkednek el, gyorsan adaptálódnak. A gyors mozgások ingerlik még abban az esetben is, ha intenzitásuk gyenge.
- Ruffini-végkészülék
A b?r mélyebb rétegében található, a b?rfelszínnel párhuzamos elmozdulást (nyújtást) érzékeli. Vibrációs válasza: 1–16 Hz. érzékelési területe kiterjedt.
- Meissner-test
A b?r felszíni rétegeiben a nyomást érzékeli. érzékelési területe 3–4 mm. Vibrációs válasza: 8–64 Hz.
- Merkel-korong
A b?r felszínéhez k?zel, nyomás (élek, alakzatok) érzékelését végzi. Vibrációs válasza: 2–32 Hz, receptív területe: 3–4 mm.
- A b?r nyomásérzékenységi küsz?be:
0,5 mikrométer (5×10?7 m). 100-150 ms-ig tartó b?rdeformáció ingerületet vált ki
- Szabad idegvégz?dések
Magas ingerküsz?b?, nem specifikus ingereket, túl er?s - sz?vetkárosodás veszélyével járó - ingereket fájdalomként érzékel? receptorok.
A b?r szerkezeti képe
[szerkesztés]Sz?r nélküli vastag b?r (balról) és sz?rrel borított vékony b?r (jobbról) szerkezeti képe:
A b?r (véd?) funkciói
[szerkesztés]- elválaszt és ?sszek?t
- alakot formál
- színt ad
- védelmet nyújt
- részt vesz az érzékelésben, h?szabályozásban
Fizikai
[szerkesztés]- Mechanikai károsodások
- Sugárzás
- Túlzott leh?lés és felmelegedés
Kémiai befolyása
[szerkesztés]- Kiszáradás ill. túlzott vízbeáramlás
- Savak, lúgok és más mérgez? anyagok behatása
Biológiai ártalmak
[szerkesztés]- Kórokozó vagy más idegen (mikro)organizmusok behatolása
A b?r egyéb funkciói
[szerkesztés]- Alapvet? szerepe van a szervezet h?szabályozásában
- A tela subcutanea zsírsz?vete energiaraktár, emellett h?szigetel? réteg
- B?rlégzés (Ez emberben alárendelt szerep?.)
- A tapintás, h?érzés, felszíni fájdalomérzés érzékszerve
A b?r sajátos területei
[szerkesztés]Bár a b?r rétegz?désére, járulékos képz?dményeire általában érvényes a fenti leírás, sok terület azonban speciális jellemz?kkel bír. Például a tenyér és a talp, ahol a sz?rtüsz?k hiányoznak, viszont sajátos b?rlécrajzolat van. Sajátos szerkezete van az arc b?rének is, ahol a arcizmok (mimikai izmok) k?zvetlenül a b?r k?t?sz?vetébe sugároznak, és nincs meg a fent leírt rétegez?dés.
Kül?nleges szerkezet? a hajas fejb?r (fejsisak; galea aponeurotica) is. Emellett a testsz?rzetben és a testsz?rzet jellegében is alapvet? kül?nbségek vannak a két nem k?z?tt (legnyilvánvalóbb a férfiak bajusza és szakálla).[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bender, Arnold E. & David A. Bender. Body Surface Area. A Dictionary of Food and Nutrition. New York: Oxford University Press, 1995.
- ↑ Cormack H. David : Ham's histology (Lippincott, Philadelphia 1987)
- ↑ Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-243-178-7, helyes ISBN 963-242-178-7
- ↑ a b Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
- ↑ Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
További információk
[szerkesztés]- Blue Histology Archiválva 2010. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul) (Large Image, thumbnails, integumentary system (skin), Search, L, N, S
- Miért veszélyes a halpikkelyes, extrém száraz b?r?
- Tárczy éva: B?r (magyar nyelven). Patika Magazin Online. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
