菲律宾监狱举行“环球小姐”大赛 囚犯当模特

Henri Matisse
Carl Van Vechten fotója, 1933.
Született	1869. december 31. Le Cateau-Cambrésis
Meghalt	1954. november 3. (84 évesen) Nizza
Sírhely	Cimetière de Cimiez
Nemzetisége	francia
Stílusa	fauvizmus
Henri Matisse aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Matisse témájú médiaállományokat.

Henri Matisse (Le Cateau-Cambrésis, 1869. december 31. – Nizza, 1954. november 3.) francia fest?m?vész, a 20. századi festészet egyik legjelent?sebb alakja.

?Ha az eszk?z?k úgy megkoptak, mint a huszadik század festészetében, hogy kifejez?erejük kimerült, akkor vissza kell térni az alapokhoz… Akkor képeink megtisztulnak… k?zvetlenül a szép kékkel, a szép v?r?ssel, a szép sárgával beszélnek, az elemi tartalmakkal, amelyek az emberi lélek mélyét érintik meg. Az a fauvizmus kiindulópontja: A bátorság, hogy visszataláljunk a tiszta eszk?z?kh?z.” ^[forrás?]

A fauves-ok (?vadak”) festészeti mozgalma – az impresszionizmus után – a legfontosabb lépés volt a modern festészet t?rténetében. A fauve-ok a színek térhatást kelt? tulajdonságait kutatták. Lemondtak a perspektíva alkalmazásáról. A kép felületén kétdimenziós, tiszta színfoltokat alkalmaztak.

?A fauvizmus egy r?vid pillanat volt, amelyben úgy gondoltuk, hogy az ?sszes színt egy szintre kell emelni anélkül, hogy egyet is feláldoznánk k?zülük…”

Matisse a modern festészet t?rténetében Cézanne után és Picasso el?tt a legnagyobb hatású fest? volt. Jogi diplomát szerzett. Egy gyomorm?tét (1890) után kezdett el festeni és festészetet tanulni. 1903-ban részt vett az els? ?szi Szalonon, képeivel gyakran felháborodást keltve. 1912-ben Morozov, orosz m?gy?jt? vásárolt t?le el?sz?r. Morozovnak és Scsukinnak hála Moszkvában, a Puskin Múzeumban ma 48 Matisse-festmény látható.

életpályája

Henri-Emile-Beno?t Matisse 1869. december 31-én született az észak-franciaországi Le Cateau-Cambrésisben. Nem volt koraérett, s f?leg nem volt Pablo Picassohoz hasonló csodagyerek, életm?vét lassan, de folyamatosan és páratlanul harmonikus módon hozta létre. Szülei vet?magot és festéket árultak kis vegyesboltjukban.

Egyértelm? volt a számára, hogy ? folytatja az üzletet, de gyenge egészségi állapota meghiúsította a terveit. 1882–1887 k?z?tt humángimnáziumba járt, majd két évig jogot tanult Párizsban és diplomát szerzett. 1889-ben ügyvédbojtár lett. 1890 nyarától vakbélgyulladás k?vetkeztében majdnem egy évig ágyban kellett feküdnie. A kórházban a szomszéd ágyon egy sz?vetgyáros ember képes levelez?lapok után tájképeket festett, ami nagyon tetszett Matisse-nak. Az ?tlet édesanyjának is annyira megtetszett, hogy legk?zelebbi látogatásakor fest?készlettel ajándékozta meg fiát, hogy ne unatkozzon. A 20 éves ifjúban fellángolt a festészet iránti szenvedély. Amikor hazakerült a kórházból, otthon a lábadozása alatt is folytatta a festést. (E vonzalom már régebben is lappanghatott benne, mert már ügyvédbojtárként beiratkozott egy rajziskolába, ahol leend? textiltervez?ket tanítottak. Az oktatás reggelente hétt?l nyolcig folyt egy épület padlásterében.)

Miután meggyógyult, visszatért Párizsba. F?n?ke nem gy?zte figyelmeztetni, hogy a zord bírósági akták margóit ne firkálja tele ábráival. 1891-ben felhagyott a jogi terveivel és felvételizni szeretett volna egy képz?m?vészeti fels?oktatási intézménybe: az école des Beaux Arts-ra. Járt felvételi el?készítésre, de 22 éves korában sajnos mégsem sikerült a vizsga. Látogatta az Iparm?vészeti F?iskolát is, majd újra próbálkozott a felvételivel. 1895-ben, 25 éves korában végre sikerült. (érdekesség: Lábán Rudolf 1907-ben végzett ugyanitt, az école des Beaux Arts-on, abban az évben, amikor Picasso hadat üzent addigi ?nmagának, és kiállította az ?Avignoni kisasszonyok”-at.)

Szomszédja, Emile Wéry fest? által fedezte fel magának Matisse az impresszionizmust. Ebben a stílusban festette 1897-ben (27 éves korában) a Terített asztal c. képét. Sokan támadták ezt a képet. Még Gustave Moreau-nak, a tanárának sem tetszett, mert ? inkább a szimbolista stílust szerette, de mégis megvédte tehetséges tanítványa munkáját a felháborodott bírálókkal szemben.

Egy évvel kés?bb, 1898-ban otthagyta a f?iskolát, feleségül vette 4 éves kislánya anyját. Elutaztak Londonba, hogy megnézzék William Turner festményeit. Hazatérve Párizsba Matisse r?viddel kés?bb Korzikára utazott tovább, s a tavaszt és a nyarat ott t?lt?tte. Itt támadt fel a dél iránti szenvedélye.

Korzikán kis méret? tájképeket, csendéleteket és enteri?r?ket festett. A F?ldk?zi-tenger fénye új ragyogással t?lt?tte meg színeit. 1899 ?sszel megszületett az els? fiúgyermekük, Jean. Második fiuk, Pierre 1900-ban látta meg a napvilágot. Felesége divatáruüzletet vezetett, ezért a gyerekeket gyakran kellett a nagyszül?kre bízni.

Tanulóévei

1882–1887-ig Saint-Quentin-ben járt gimnáziumba, utána Párizsban kezdett jogot tanulni. 1889-t?l segédjegyz?ként dolgozott a Derieu ügyvédi irodánál Saint-Quentin-ben, és az école Quentin de La Tour rajzkurzusára járt.

Arcueil-i utca

Az 1890-es évet gyomoroperációja miatt betegágyban kellett t?ltenie, ezalatt kezdett komolyan festeni, édesanyja, aki m?kedvel? fest? volt, festékkészlettel is meglepte. 1891-ben abbahagyta jogi tanulmányait hogy csak a festészettel foglalkozhasson.

Párizsba utazott, ahol beiratkozott az Julian Akadémiára, és elkezdett készülni az école des Beaux-Arts felvételi vizsgájára.

1892-ben felvételizett az école des Beaux-Arts-ra, de elutasították. Beiratkozott az école des Arts Décoratifs esti tanfolyamára, ahol ?sszebarátkozott Marquet-val.

Ez év végén Moreau a szárnyai alá vette, tanítása alapvet? szerepet játszott Matisse festészetének kialakulásában. Moreau m?termében dolgozott és sok id?t t?lt?tt a Louvre-ban mások (például: Raffaello, Chardin, David) m?veinek másolásával.

1894-ben megszületett lánya: Marguerite, akinek édesanyját; Amélie Parayre-t csak kés?bb, 1898-ban vette feleségül. Kés?bb még két gyermekük született: Jean 1899-ben és Pierre 1900-ban. 1895 áprilisában végre felvették az école des Beaux-Arts-ra. 1896-ban sikerrel állította ki négy képét a "Salon de la Société Nationale"-on, két képét meg is vásárolták. Moreau halála után Matisse otthagyta az école des Beaux-Arts-t. Derainnel együtt Carriére fest?akadémiáját látogatta és szobrászatot tanult.

1898-ban megházasodott, felesége Amélie Parayre. Nászútra Londonba mentek, ahol Matisse Pissaro tanácsára Turner m?veit tanulmányozta. További utazásaik állomásai: Toulouse, Ajaccio. 1901-ben kiállított a 'Salon des Indépendants'-on, megismerkedett Maurice de Vlaminck-kal és André Derainnel. 1903-ban két képével részt vett az els? Salon d’Automne-on, mely anyagi hasznot nem hozott, de remek bemutatkozási lehet?ség volt. 1904-ben tartotta els? saját kiállítását Ambroise Vollard galériájában. Ez év nyarát Saint-Tropez-ben t?lt?tte, Paul Signac villája mellett lakott. Ekkor festette híres Fény, nyugalom és gy?ny?r (Luxe, calme et volupté) c. festményét, amelyet Signac megvásárolt t?le. Az ez évi Salon d’Automne-on 13 képét állította ki.

Fauvizmus

1905 nyarát Matisse Collioure-ban t?lt?tte Derainnel. Az ez évi Salon d’Automne-on Matisse, Derain, Friesz, Manguin, Marquet, Puy, Rounault, Valtat és Vlaminck képeit együtt állították ki. A nagy sajtóvisszhangot kiváltó megnyitón a legélesebb felháborodást Henri Matisse N? kalappal cím? képe váltotta ki. Az eseményen jelen volt a ?Gil Blas” cím? lap kritikusa: Louis Vauxcelles – ? nevezte ?ket írásában ironikusan Fauves-nak (?vadaknak”). Az elnevezés gyorsan elterjedt, az 1906-os Salon des Indépendants-on már mindenki így hívta ?ket.

1906-ban tartotta Matisse második ?nálló kiállítását, 55 képpel, 3 szoborral, rajzokkal és metszetekkel, a Druet galériában. Részt vett az 1906-os Salon d’Automne-on.

Ez évben találkozott el?sz?r Picassóval Párizsban, mindketten Gertrude és Leo Stein m?gy?jt?k kedvenceivé váltak. Matisse sok technikai tanáccsal segítette Picassót, bemutatta néhány m?gy?jt?nek, k?z?sen kiállítottak.

1907-ben kiállítások: tavasszal a Salon des Indépendants-on és ?sszel a Salon d’Automne-on.

1908-ban, Párizsban megnyílt az Académie Matisse. Nagy sikere volt, sok diákkal, de Matisse-nak nagyon nagy munkát jelentett, ezért két év után otthagyta.

1906-tól sok helyre utazott (inspiráció gy?jtés céljából is): Algériába, majd Olaszországba, Németországba, Marokkóba és Oroszországba.

1908-ban megnyíltak els? kiállításai New Yorkban, Moszkvában és Berlinben.

Ez évben festette a V?r?s harmónia (La Desserte rouge) c. képét.

1909-ben Scsukin, a moszkvai m?gy?jt? megrendelt Matisse-tól két képet: Tánc és Zene címekkel. Ez évben Párizsból Issy-les-Moulineaux-ba k?lt?z?tt; házat vásárolt és m?termet épített.

1910-ben nagy, retrospektív kiállítása nyílt Párizsban, a Bernheim-Jeune Galériában. 1910-1912 utazásai: München, majd Spanyolország, Moszkva, Marokkó, Tanger.

1913- részt vett a New York-i Armory Show-n és Berlinben a Secession Kiállításon.

1914-ben, a háború kit?résekor festményeit elkobozták. Nem hívták be katonai szolgálatra.

1916-tól rendszeresen járt Nizzába. El?sz?r csak a teleket t?lt?tte a C?te d’Azur?n, kés?bb az év egyik felében Párizsban, a másik felében Nizzában élt.

1918-ban Picassóval k?z?sen állított ki. Antibes-ban meglátogatta Bonnard-t, Cagnes-ban pedig Renoirt.

1920-ban Sztravinszkij Csalogány c. balettjéhez díszleteket és kosztüm?ket tervezett. Az Orosz Balettal Londonba utazott.

1922-ben Odaliszkokról sorozat – 1919 és 1929 k?z?tt mintegy 50 odaliszkot ábrázoló kép készült. Ekkor volt Matisse modellje Henriette Darricarrére, aki 1920-tól 1927-ig modellkedett neki. Legt?bb odaliszk témájú festményét, k?ztük Dekoratív alak ornamentális háttér el?tt (Figure décorative sur fond ornamental) cím?t és t?bb szobrát róla mintázta.

• 1927-ben szervezett számára fia (Pierre Matisse) el?sz?r kiállítást New Yorkban. Kés?bb, 1934–35-ben t?bb kiállítása is volt fia New York-i Galériájában.
• 1930-as utazásai: New York, San Francisco, Tahiti. Albert Barnes-tól felkérést kapott egy freskóra – ez lett a La Danse (A tánc), melyen három éven át dolgozott. A freskó el?készületei során színes papírkivágásokat használt.
• 1931–33- nagy retrospektív kiállítások: Berlin, Párizs, Bázel, New York
• 1935–36-ban t?bb aktot festett, modellje ez id?ben: Lidia Delektroszkaja- kés?bb a titkárn?je lett, ? segített neki a papírkivágásoknál is. Róla mintázta a Rózsaszín? akt (Le nu rose) c. festményét.
• James Joyce Ulysseséhez rézkarcokat készített, és Sosztakovics ?V?r?s és fekete” c. balettjének díszletein, jelmezein dolgozott. A balettet *Monte-Carlóban, New Yorkban és Párizsban mutatták be.

• 

  Matisse Múzeum Nizzában

• 1939-t?l, a második világháború kit?rését?l Nizzába k?lt?z?tt. Elvált feleségét?l. Matisse sosem foglalkozott politikával, ezért a Vichy-kormány hagyta alkotni.

Felesége és lánya az ellenállásnak dolgoztak, amiért felesége hat hónapot t?lt?tt b?rt?nben, lányát koncentrációs táborba tartó vagonba zárták, de a sz?vetségesek érkezésekor kiszabadult.

• 1941-ben nyombélrákkal operálták a lyoni kórházban. Felgyógyult, és újult er?vel dolgozott Nizzában, bár gyakran ágyban vagy kerekesszékben festett.
• 1943-ban Vence-ba k?lt?z?tt.
• 1948-tól 1951-ig dolgozott a vence-i Rózsafüzér-kápolnán, amely a Domonkos-rend n?véreinek tulajdona. Az épület eredetileg pajta volt.

Papírkivágások (Papiers découpés)

Matisse 1920-ban használt el?sz?r papírkivágásokat, amikor A fülemüle éneke c. balett táncosainak ruháját tervezte, de ekkor ezt a technikát még csak segédeszk?zként használta.

1943-tól lett a papírkivágás a f? technikája, jelent?s újítás volt, és ágyhoz k?t?tt egészségi állapotában kerekesszékéb?l is tudott így dolgozni. Asszisztensn?jére bízta a papír gouache-sal való befestését, melyb?l aztán kivágta figuráit, formáit, majd kollázst készített bel?lük.

Matisse ezt a technikát ?ollóval való rajzolás”-nak nevezte.

Emmanuel Tériade g?r?g k?nyvkiadó felkérése 1943–44-re 20 papírkivágásos képpel készült el, amelyeket 1947-ben "Jazz" címmel ki is nyomtattak Párizsban. A k?nyv 250 példányban jelent meg.

A "Kék aktok" sorozata 1952-ben készült.

1953-ban kiállítása nyílt papírkivágásaiból Párizsban.

1954. november 3-án szívroham k?vetkeztében hunyt el Nizzában, halála pillanatáig dolgozott. Nizzában, a Cimiez-i temet?ben temették el.

Irodalom

• Kampis Antal: Matisse. Képz?m?vészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1959
• Román József: Matisse; Gondolat K?nyvkiadó, Budapest, 1975 (Szemt?l szemben)
• Volmar Essers: Henri Matisse 1869 – 1954. A szín mestere. Benedikt Taschen, K?ln, 1993
• Sz.n.: A m?vészet atlasza. Tóth K?nyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2006

További információk

• életrajz Archiválva 2016. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Matisse Museum, Nice
• WebMuseum, Párizs
• Matisse–Picasso
• Centre Pompidou Paris Archiválva 2015. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Artcyclopedia
• Henri Matisse: Life and Work Archiválva 2015. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A pointillizmustól a fauvizmusig: Henri Matisse
• Matisse m?vészete 1904–1928; tan. Mario Luzi, jegyz. Massimo Carra, ford. Ordasi Zsuzsa, Matisse sz?vegford. Román József; Corvina, Bp., 1983 (A m?vészet klasszikusai)
• Diana Vowles: Matisse és a fauvizmus; ford. Petr?czi éva, Szabó István; Kossuth, Bp., 1995
• Matisse. A fauve színeinek káprázatos ragyogása; ford. F?ldesi Zsófia; Alexandra, Pécs, 1999 (ArtBook)
• James Morgan: Matisse nyomában. Felejthetetlen évek Franciaországban; ford. Tomori Gábor; Kelly, Bp., 2006

Kapcsolódó szócikkek

• Dénes Valéria
• Fürd?z?k tekn?ssel
• Nyitott ablak Collioure-ban